szinonimaszótár

Kétarcú ellentétei

melléknév

Két, egymásnak ellentmondó vonást egyszerre mutató; kettős természetű.

↔ Ellentétes szavak

≈ Rokon értelmű kétszínű, ellentmondásos, ambivalens, kettős, paradox, álcázott, ámító

Példák

  • A döntése kétarcú volt, ezért senki sem értette igazán.
  • A helyzet kétarcú: egyszerre vonzó és kellemetlen.
  • A férfi kétarcú embernek bizonyult.
  • A helyzet kétarcú: egyszerre előnyös és veszélyes.

Kétarcú szinonimái →